A 2002-2003 tanévi 11-12-es FPI tehetséggondozó szakkör 20. foglalkozása

Kódok

Összeállította Hraskó András és Szőnyi Tamás

6. szakkör

Az előadó betegsége miatt az óra kissé szokatlan volt. A nebulók a 4.7, 5.10 feladatok megoldásával folytatták a Kódok feladatgyűjtemény feldolgozását, majd egy esszét olvashattak a CD működésének matematikai alapjairól.
Új házi feladat nincs, de korábbról megmaradt a hétszögminták, 5.11, az Általános Hamming-kód és az "Ideális 1001-es".

4.7 Összehasonlítunk három kódot! Mindhárom kód kilenc szóból áll, mindegyik egy hárombetűs ABC-t használ.
k1) A legegyszerűbb: A szavak kétbetűsek, a kilenc kódszó az összes kétbetűs szó.
k2) Mindent háromszor: A szavak hatbetűsek és úgy készülnek, hogy a kétbetűs szót háromszor írjuk le egymás után.
k3) A sűrű: A szavak négybetűsek, a 4.6 feladatban meghatározott 1-hiba javító tökéletes kódot alkotják.
Tegyük fel, hogy egy betű a kommunikáció során 10% eséllyel megváltozik és 90% eséllyel jól továbbítódik. k2 és k3 esetén a kiolvasott jelsorozatot mindig a tőle legkevesebb jelben eltérő kódszóra változtatjuk. Ha ez nem egyértelmű, akkor nem javítunk. Határozzuk meg a három esetben külön-külön, hogy mi az esélye, hogy egy szót úgy olvasunk ki, ahogy elküldték!

Megoldás k1 esetén mindkét jelet jól kell kiolvasni, így 0,92 = 0,81 alapján 81% az esély.
k2 esetén mindkét jel három példányából háromnak vagy kettőnek kell helyesen megérkeznie, tehát a számolás: (0,93 + 3ˇ0,1ˇ0,92)2 = 0,944784, azaz 94,4784% az esély.
k3 esetén a négy jelből négynek vagy háromnak kell helyesnek lennie, így 0,94 + 4ˇ0,1ˇ0,93 = 0,9477 alapján 94,77% az esély.

5.10 (Dienes Péter javaslata)
Hanyag Hugó az 1, 2, 3, ..., 16 számok egyikére gondolt. Egy-egy cetlire kell fölírni kérdéseinket, s mind odaadni neki, majd amikor ráér egyszerre mindegyikre válaszol fog. De lehet rá számítani, hogy az egyik választ elveszti mielőtt az eljutna hozzánk. Legalább hány kérdésre van így szükség ahhoz, hogy kitaláljuk a gondolt számot?

Megoldás Öt kérdés nyilván szükséges, de ennyi elég is. Öt megfelelő kérdés megkapható az 5.9 feladatra adott bármelyik konstrukció mintájára (lásd a 18. szakkör anyagát).
Most 16 db olyan 5 hosszúságú 0 - 1 sorozatot keresünk, amelyek közül bármelyik kettő lega­lább két helyen eltér egymástól. Ha ugyanis az egyik kérdésre nem érkezik válasz, azaz a so­ro­za­tokban az egyik helyen álló elem eltűnik, akkor továbbra is 16 különböző sorozatot kell kapjunk. Ez felel meg annak, hogy a négy megmaradt kérdésre adott válaszból minden eset­ben kitalálható a gondolt szám. Az alábbi táblázat oszlopaiba 16 megfelelő sorozatot írtunk be.

  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
1. sor 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1
2. sor 0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1
3. sor 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1
4. sor 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
5. sor 0 1 1 0 1 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0

Látható, hogy az utolsó sor az előzőekhez hozzátett paritásjelző-bit. Az öt kérdés közül az első négy megegyezik az 5.8 b) feladat megoldásaként  konstruált négy kérdéssel,  az ötödik pedig azokra a számokra kérdez rá, amelyekre addig páratlan sokszor kérdeztünk rá. Így összességében minden számra páros sokszor kérdezünk rá, tehát ha mind az öt kérdésre kap­nánk választ, akkor páros sok "Igen"-t hallanánk. Ezért, ha egy válasz hiányzik, akkor az már kitalálható a többi négyből.

Megjegyzések:
1. Az 5.9 feladatra (hazudós barkochba) adott II. konstrukció szellemében fenti kérdéseink így is írhatók:

"x8 = 0?";               "x4 = 0?";               "x2 = 0?";               "x1 = 0?";               "x8 + x4 + x2 + x1 = 0?".

2. Táblázatunk oszlopai most egy 16 kódszóból álló ötbetűs 1-törlés javító kódot alkotnak.

A CD-ről szóló esszé előtt felelevenítjük a házi feladatokat:

"Ideális 1001-es" Ebben a feladatban a természetes számok bizonyos részhalmazait keressük. A számokat mindig kettes számrendszerben leírva képzeljük, illetve alább így is említjük őket. Két számot nem a szokásos módon adunk össze, hanem kettes számrendszerbeli alakjuk megfelelő jegyeit modulo 2, és átvitel nélkül adjuk össze  (pld 1100110 + 10011 = 1110101).
A természetes számok (pontosabban azok kettes számrendszerbeli alakjainak) egy I1001 részhalmazát "ideális 1001-es"-nek nevezzük,
1. Ha h I1001-ben van, akkor h0 is I1001-ben van; (h0 a h dupláját, tehát azt a számot jelöli, amelyet úgy kapunk, hogy h mögé írunk egy 0-t)
2. Ha h és j is I1001-ban van, akkor h + j is ott van.
3. 1001 is I1001-ben van (itt 1001 az egy-nulla-nulla-egy számot, azaz a kilencet és nem az ezeregyet jelenti).
Hány "ideális 1001-es" részhalmaza van a természetes számok halmazának?

Hétszögminták Ebben a feladatban egy szabályos hétszög csúcsaira írunk 0-t vagy 1-et. Összesen 27=128 ilyen kitöltés van. A kitöltések egy I7 részhalmaza "7-szögre ideális",
1. ha h az I7-ben van, akkor h bármely (n·360°/7-kal való) elforgatottja is I7-ben van.
2. ha bármely két I7-beli kitöltés csúcsonként és mod 2 számított összege is I7-ben van.

A kitöltéseknek hány "7-szögre ideális" részhalmaza van?

5.11 (Juhász Istvántól és Szegedy Balázstól is hallottam)
Egy kém az ellenséges ország televíziójánál dolgozik. Esténként alkalma van az adásba kerülő 8×8-as fekete fehér tábla egyetlen mezőjének színét megváltoztatni. Nem feltétlenül szükséges változtatnia. Sajnos sohasem tudja előre, hogy milyen mintázatú lesz a 64 mező, amikor eléje kerül. Hányféle információt tud így küldeni a TV-n keresztül?