A 'C'-sek Lexikona
Halmazok
Két halmaz egyesítése (uniója) Jele: Példa: |
|
Két halmaz közös része (metszete) Jele: Példa: |
|
Két halmaz különbsége Jele: Példa: |
|
Egy halmaz kiegészítő-halmaza (komplementere) Jele: Példa: |
Az első áthúzott karika magát az üres halmazt jelöli, míg a második az üres halmaznak az eleme, tehát az üres halmaznak egy eleme van. |
A részhalmaza B-nek, ha A minden eleme eleme B-nek is. Jele: Példa: ha , akkor A valódi részhalmaza B-nek, ha B-nek van olyan eleme, ami nem eleme A-nak. |
A szimmetrikus különbséget háromféle egyenlettel is ki tudjuk fejezni: 1. 2. 3. |
Számelmélet
A pozitív egész számok három csoportja
Az Euklidesi szerkesztés lépései
Az Euklidesi szerkesztés megengedett lépései
1 | + | 2 | + | 3 | + | ... | + | (n-1) | + | n |
n | + | (n-1) | + | (n-2) | + | ... | + | 2 | + | 1 |
n+1 | n+1 | n+1 | n+1 | n+1 |
A háromszög nevezetes vonalai
A külső szögfelező
Egybevágósági transzformációk
Tulajdonságok | Példa a szerkesztésre |
|
|
Tulajdonságok | Példa a szerkesztésre |
|
|
Tulajdonságok | Példa a szerkesztésre |
|
|
Tulajdonságok | Példa a szerkesztésre |
|
|
A háromszög területe
...az egyik oldal és a hozzátartozó magasság ismeretében
Derékszögű háromszög esetén | Hegyesszögű háromszög esetén | Tompaszögű háromszög esetén |
|
|
|
ABC háromszöget egy ezzel egybevágó ACD háromszöggel egészítem ki, így egy téglalapot kapok. Ez esetben a téglalap területe: . Mivel két egybevágó háromszög alkotja a téglalapot, a derékszögű háromszög területe , tehát az alap és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele. | Fölhasználom a derékszögű háromszög esetén bizonyítottakat: . A hegyesszögű háromszög esetén (ugyanúgy, mint a derékszögű háromszögnél) , tehát az alap és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele. | Kiegészítem ABC háromszöget ADC háromszögre úgy, hogy az derékszög legyen. Itt is felhasználom a derékszögű háromszög esetén bizonyítottakat. , tehát az alap és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele. |
...a beírható kör sugarának és a kerület felének ismeretében
|
Jelöljük -val a beírt kör sugarát
és s-sel a kerület felét! DG CA-ra, DF CB-re és DE AB-re merőleges,
mivel DG, DF és DE a kör sugara, és ez érinti CA-t, CB-t és AB-t
(hiszen a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra). Tehát GD ADC
háromszögnek, FD BCD háromszögnek és ED ABD háromszögnek a D-hez tartozó magasságvonala. . |
(Az eljárásnál sehol sem használtuk, hogy a háromszög hegyesszögű, derékszögű vagy tompaszögű, tehát minden háromszögre igaz ez a területképlet.) Tehát a háromszög területe a kerület felének és a beírt kör sugarának szorzatával () is megkapható. |
|
Jelöljük -val a CB oldalhoz
írt hozzáírt kör sugarát és s-sel a kerület felét! . Az egyenlet jobb oldalán mindegyik háromszögnek D-hez tartozó magasságvonala: . Ennek segítségével kiszámolható ABC háromszög területe: |
Az eljárásnál sehol sem használtam, hogy a háromszög hegyesszögű, derékszögű vagy tompaszögű, tehát az összes típusú háromszögre alkalmazható az eljárás. Tehát a háromszög területe az alábbi módon is kiszámolható: a kerület feléből kivonok egy oldalt és ez beszorzom az ehhez tartozó hozzáírt kör sugarával. |
|
: AB-hez tartozó középponti szög. : AB-hez tartozó kerületi szög.
Az AB-hez tartozó középponti szög 2-szerese az AB-hez tartozó kerületi szögnek.
Ennek bizonyításához vizsgáljuk meg a lehetséges eseteket!
|
||
|
Mivel , a
egyenlőszárú, így a
. Ebből kiszámítható
, majd ebből az
.
|
|
Képzeletben fel kell osztani a szöget két olyan esetre, mint az első. Ebből már megkapjuk a szöget:
|
|
AB-hez tartozik.
AC-hez , AC középponti szöge az első eset alapján
. BC-hez
tartozik, BC középponti szöge az első eset alapján
.
|
|
Ebben a különleges esetben a középponti szögtől kell indulni. Azt kell
felhasználni, hogy az egyenlőszárú háromszögben a szögfelező merőleges az oldalra.
|
Függvények
0. oszlop | ||||||||||||||||
0. sor | 1 | 1. oszlop | ||||||||||||||
1. sor | 1 | 1 | 2. oszlop | |||||||||||||
2. sor | 1 | 2 | 1 | 3. oszlop | ||||||||||||
3. sor | 1 | 3 | 3 | 1 | ||||||||||||
4. sor | 1 | 4 | 6 | 4 | 1 | |||||||||||
5. sor | 1 | 5 | 10 | 10 | 5 | 1 | ||||||||||
1 | 6 | 15 | 20 | 15 | 6 | 1 | ||||||||||
1 | 7 | 21 | 35 | 53 | 21 | 7 | 1 | |||||||||
1 | 8 | 28 | 56 | 70 | 56 | 28 | 8 | 1 |
A Fibonacci-sorozat összefüggése
1 | ||||||||
1 | 1 | |||||||
1 | 2 | 1 | ||||||
1 | 3 | 3 | 1 | |||||
1 | 4 | 6 | 4 | 1 | ||||
1 | 5 | 10 | 10 | 5 | 1 | |||
1 | 6 | 15 | 20 | 15 | 6 | 1 | ||
1 | 7 | 21 | 35 | 35 | 21 | 7 | 1 | |
1 | 8 | 28 | 56 | 70 | 56 | 28 | 8 | 1 |
1. elem | ||||||||||
0. sor | 1 | 2. elem | ||||||||
1. sor | 1 | 1 | 3. elem | |||||||
2. sor | 1 | 2 | 1 | |||||||
1 | 3 | 3 | 1 | |||||||
1 | 4 | 6 | 4 | 1 | ||||||
1 | 5 | 10 | 10 | 5 | 1 |
|
|