Összetett számok: Az 1-en és önmagukon kívül van más pozitív osztójuk is (azaz van valódi osztójuk). Prímek: Pontosan két osztójuk van, az 1 és önmaguk. 1: Az 1 se nem prím, se nem összetett szám.
Megmutatjuk, hogy véges sok prímhez mindig lehet találni egy újabbat.
Ebből következik, hogy nem lehet véges sok prím.
Szorozzuk össze az eddig megtalált prímeket, és az eredményhez adjunk hozzá 1-et.
Az így kapott szám az eddigi prímekkel osztva 1 maradékot ad.
A számelmélet alaptétele szerint ez a szám is felírható prímek szorzataként (esetleg ő maga egy prím).
Tehát vagy maga a szám vagy az egyik prímtényezője egy új prím.
Ha egy szám többszöröse a-nak is és b-nek is, akkor többszöröse a legkisebb közös többszörösnek is.
Jelölés: (a;b)
Eljárás: A prímtényezős felbontásban a közös tényezők közül a legkisebb kitevőjűeket összeszorozva
megkapom a két szám legnagyobb közös osztóját.
Példa:
Ha egy szám osztja a-t is és b-t is, akkor osztója a legnagyobb közös osztónak is.
Jelölés: [a;b]
Eljárás: A prímtényezős felbontásból az összes prímtényezőt a lehető legnagyobb hatványon összeszorozva megkapjuk
a két szám legkisebb közös többszörösét.
Példa:
A prímtényezős felbontásból a kitevőket 1-gyel megnöveljük, majd ezeket összeszorozzuk,
így megkapjuk az osztók számát.
Példa: , tehát
osztója van 12-nek.
Az osztó prímtényezői között csak a szám prímtényezői lehetnek. Kiválasztok egy prímtényezőt.
Ezt az osztóba (kitevő+1)-féle hatványon választhatom be, mert a kitevő lehet 0 is.
Ugyanezt a választást külön-külön meg kell tenni minden egyes prímtényezőnél,
hogy megkapjuk az osztó prímtényezős alakját. Az 1-gyel megnövelt kitevők szorzata megadja,
hogy ezt összesen hányféleképpen tehetjük meg, figyelembe véve az összes prímtényezőt,
tehát megadja az osztók számát.
Fölírom 1-től n-ig a számokat, majd alá visszafele. Így minden pár összege .
Mivel n elem van, a két sor összege , de minden számot kétszer számoltunk,
tehát 1-től n-ig a számok összege .
Két metsző egyenes a síkot négy szögtartományra osztja. Az egyes szögtartományon belül azok a pontok,
amelyek egyenlő távolságra vannak a két adott egyenestől egy-egy félegyenest alkotnak.
Egy ilyen félegyenes az adott szög szögfelező félegyenese. Meghosszabbításával együtt a
szög szögfelező egyenese. A négy szög szögfelezői összesen két teljes egyenest alkotnak, melyek egymásra merőlegesek.
A háromszög belső szögfelezőinek a háromszög oldalegyeneseinek egymással bezárt (és a háromszöglapot
tartalmazó) szögének szögfelezőit nevezzük. A belső szögfelezők egy pontban metszik egymást.
A szögfelezők egy pontban metszik egymást.
BD egyenese egyenlő távolságra van AB-től és CB-től. AD egyenese egyenlő távolságra van AC-től és AB-től.
Ennek következtében BD és AD metszéspontja egyenlő távolságra van mindhárom oldaltól, így a CD
szögfelezőnek is át kell mennie a D ponton. Tehát a szögfelezők egy pontban metszik egymást.
Ez a pont a beírható kör középpontja (hiszen mindhárom oldaltól egyenlő távolságra van). D mindig a háromszögön belül van. (A fent leírtak minden típusú háromszögre igazak.)
Olyan egyenes, melynek pontjai egyenlő távolságra vannak a háromszög valamely két csúcsától.
Minden oldalfelező merőleges merőleges az oldalra, és felezi azt.
Az oldalfelező merőlegesek egy pontban metszik egymást.
Az FD egyenes egyenlő távolságra van A-tól és C-től. A GD egyenes egyenlő távolságra van B-től
és C-től. Így ezek metszéspontja egyenlő távolságra van A-tól, B-től és C-től. Mivel az ED egyenes
egyenlő távolságra van A-tól és B-től, át kell mennie D-n, tehát az oldalfelező merőlegesek egy
pontban metszik egymást.
Ez a pont a köréírható kör középpontja.
Hegyesszögű háromszög esetén D a háromszögön belül, derékszögű háromszögnél az átfogó felezőpontján,
míg tompaszögű háromszög esetén a háromszögön kívül helyezkedik el (ahogy az ábra is mutatja).
A csúcs és a szemközti oldalegyenesre bocsátott merőleges egyenes.
A magasságvonalak egy pontban metszik egymást.
A csúcsokon keresztül merőlegest húzok a magasságvonalakra (ezek
párhuzamosak lesznek az oldalakkal). Így AB párhuzamos CI-vel, AC pedig BI-vel, tehát
ABIC paralelogramma. Ezért AB = CI. Hasonló módon ABCJ is paralelogramma, tehát AB = CJ,
így JC = CI. Mivel JI-re merőleges CG és CJI-nek felezőpontja, ezért a JI oldal oldalfelező
merőlegesén rajta van CG. Ugyanezt elvégezve HI oldal oldalfelező merőlegesén rajta van
BE és JH oldal oldalfelező merőlegesén rajta van AF. Az oldalfelező merőlegesről már
bizonyítottuk, hogy egy ponton metszik egymást, ezért a magasságvonalak is egy pontban
metszik egymást. Ez a pont a magasságpont.
(A fent leírtak minden típusú háromszögre igazak.)
Az egyik csúcs és a vele szemben lévő oldal felezőpontja meghatározza a súlyvonal félegyenesét.
A súlyvonal a háromszöget két egyenlő területű részre osztja.
Az ADC háromszög területe: . Ez a területe a DBC háromszögnek is, mert alapjuk
(AD = DB) és hozzátartozó magasságuk (GC) egyenlő. Ugyanez vonatkozik az AEC
és AEB, CFB és FBA háromszögekre.
A súlyvonalak egy pontban metszik egymást.
A súlyvonalat a súlypont 1:2 arányban osztja föl.
(A fent leírtak minden típusú háromszöge igazak.)
Két oldal felezőpontja meghatározza a középvonal szakaszát.
A középvonal fele olyan hosszú, mint az oldal, mellyel párhuzamos.
A három középvonal négy egybevágó részre bontja fel a háromszöget.
CFE háromszöget kétszeresen nagyítva ABC-t kapom meg. Tehát , ,
tehát ABFE-vel, BCDF-fel, míg CADE-vel párhuzamos. CE = EB = FD,
CF = FA = DE, AD= DB = FE. Ezekből az adatokból látszik,
hogy ADF, DBE, DEF és FEC háromszögek egybevágóak.
(A fent leírtak minden típusú háromszöge igazak.)
A külső szögfelező
A külső szögfelezők metszéspontja a hozzáírható körök középpontja.
ABC háromszöget egy ezzel egybevágó
ACD háromszöggel egészítem ki, így egy téglalapot kapok. Ez esetben a téglalap területe:
. Mivel két egybevágó háromszög
alkotja a téglalapot, a derékszögű háromszög területe
, tehát az alap és a
hozzátartozó magasság szorzatának a fele.
Fölhasználom a derékszögű háromszög esetén bizonyítottakat:
.
A hegyesszögű háromszög esetén (ugyanúgy, mint a derékszögű háromszögnél)
,
tehát az alap és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele.
Kiegészítem ABC háromszöget ADC háromszögre úgy, hogy az derékszög legyen.
Itt is felhasználom a derékszögű háromszög esetén bizonyítottakat.
, tehát az alap és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele.
Jelöljük -val a beírt kör sugarát
és s-sel a kerület felét! DGCA-ra, DFCB-re és DEAB-re merőleges,
mivel DG, DF és DE a kör sugara, és ez érinti CA-t, CB-t és AB-t
(hiszen a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra). Tehát GDADC
háromszögnek, FDBCD háromszögnek és EDABD háromszögnek a D-hez tartozó magasságvonala. .
(Az eljárásnál sehol sem használtuk, hogy a háromszög hegyesszögű,
derékszögű vagy tompaszögű, tehát minden háromszögre igaz ez a területképlet.)
Tehát a háromszög területe a kerület felének és a beírt kör sugarának szorzatával
()
is megkapható.
Jelöljük -val a CB oldalhoz
írt hozzáírt kör sugarát és s-sel a kerület felét! . Az egyenlet jobb oldalán mindegyik
háromszögnek D-hez tartozó magasságvonala: .
Ennek segítségével kiszámolható ABC háromszög területe:
Az eljárásnál sehol sem használtam, hogy a háromszög hegyesszögű, derékszögű
vagy tompaszögű, tehát az összes típusú háromszögre alkalmazható az eljárás.
Tehát a háromszög területe az alábbi módon is kiszámolható: a kerület feléből
kivonok egy oldalt és ez beszorzom az ehhez tartozó hozzáírt kör sugarával.
: AB-hez tartozó középponti szög. : AB-hez tartozó kerületi szög.
Az AB-hez tartozó középponti szög 2-szerese az AB-hez tartozó kerületi szögnek.
Ennek bizonyításához vizsgáljuk meg a lehetséges eseteket!
Mivel , a
egyenlőszárú, így a
. Ebből kiszámítható
, majd ebből az
.
Képzeletben fel kell osztani a szöget két olyan esetre, mint az első. Ebből már megkapjuk a szöget:
AB-hez tartozik.
AC-hez , AC középponti szöge az első eset alapján
. BC-hez
tartozik, BC középponti szöge az első eset alapján
.
Ebben a különleges esetben a középponti szögtől kell indulni. Azt kell
felhasználni, hogy az egyenlőszárú háromszögben a szögfelező merőleges az oldalra.
Függvényről beszélünk akkor, ha az A halmaz minden eleméhez egyértelműen rendelünk elemet a
B halmazból.
Jelölések:
Az értelmezési tartomány azon elemek halmaza, melyekhez hozzárendelünk.
Az értékkészlet azon elemek halmaza, melyeket hozzárendelünk.
A függvény gyöke (zérushelye) az értelmezési tartomány azon eleme, ahol az érték 0 (Egy függvény értéke ott 0, ahol a grafikonja metszi az x tengelyt).
Növekvő az a függvény, ahol és
.
Csökkenő az a függvény, ahol és
.
Vízszintes (konstans) függvény az a függvény, ahol az értékkészlet egy konstans (állandó).