Ellenőrző jegyek
Hraskó András és Salát Máté gyűjtése
Tartalom
Vasúti kocsik
ISBN
Bookland
Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya
Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
A BANKSZÁMLÁK
A postai ajánlott levelek azonosítója (ragszám)
Vasúti kocsik
Az egységes nemzetközi kocsiszám-rendszer felépítése
(tizenkét-jegyű pályaszám)
Egy példa:
A tizenkétjegyű pályaszám felépítése:
1., 2. számjegy: forgalmi csererendszer (egyezményi közlekedtethetőség) kódszámai. Személykocsiknál 50-79 van, azt jelzi, hogy hol és hogyan közlekedhet a kocsi.
Néhány példa: 50: belföldi forgalmi (klímaberendezéssel vagy anélkül);
51:
rögzített nyomtávolságú nemzetközi forgalomra alkalmas, klímaberendezés
nélkül;
52: különböző nyomtávolságú (1435/1524mm), nem légkondicionált
(ilyenek a Magyarországon közlekedő orosz és ukrán kocsik)
61: rögzített
nyomtávolságú, klímaberendezéssel;
00-49 és 80-89: teherkocsi.
90-99:
vontatójárművek (mozdonyok, motorkocsik)
3. és 4. számjegy: a tulajdonos vagy a beállító vasút kódszámai.
Néhány példa:
43: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.
44: Budapesti
Helyiérdekű Vasutak, illetve UIC tagságának megszűnése miatt kódszámát 2000-től
a Szerb Köztársaság Vasútjai (RS eljeznice Republike Srpske) kapták
meg;
53: Román Vasutak
54: Cseh Vasút
55: Magyar Államvasutak
56:
Szlovák Köztársaság Vasutai: a szlovák vasutak szervezete a vasútreform során
két külön gazdasági társaságba szerveződött, az eredeti SR (eleznice
Slovenskej Republiky) nevet a közművi társaság örökölte, a kereskedő
vasúttársaság (a járművek tulajdonosa) a Vasúttársaság Rt. (elezniená
spoloenost' a. s. (SSK)) lett.
80: Német Vasút
81: Osztrák Szövetségi
Vasutak
Az 5-11. jegyekben személy és teherkocsik számozási rendszere kissé eltér egymástól
Személykocsik:
5., 6. számjegy: az üzemi jellemzők kódszámai. Ezen belül az 5. számjegy
jelentése:
0: magánkocsi
1: vasúttulajdonú 1. osztályú személykocsi
2.
vasúttulajdonú 2. osztályú személykocsi
3. vasúttulajdonú 1. és 2. osztályú
személykocsi
4. vasúttulajdonú 1. vagy 1. és 2. osztályú fekvőhelyes
kocsi
5. vasúttulajdonú 2. osztályú fekvőhelyes kocsi
6. fenntartva
7.
vasúttulajdonú hálókocsi
8-9. vasúttulajdonú különleges személy- és
poggyászkocsi (idetartoznak az étkező és az autószállító kocsik is)
A 6. számjegy a fülkék, illetve az ülőhelyek számát, illetve egyéb jellemzőket ad meg (például emeletes kocsi)
7., 8. számjegy: a műszaki jellemzők kódszámai. A 7. számjegy megadja a kocsi
megengedett legnagyobb sebességét:
0, 1, 2: legfeljebb 120 km/h
3, 4, 5,
6: 121-140 km/h
7-8: 141-160 km/h
9: > 160 km/h
A 7. és 8. számjegy
együtt adja meg a kocsi energiaellátás-rendszerét ( a kocsi fűtéséhez milyen
áram kell)
Az 1-8 számjegyekkel lehet megkülönböztetni a különböző kocsi-típusokat.
9., 10., 11. számjegy: a sorozaton belüli sorszám. E három számjeggyel sorszámozzák az azonos típusú kocsikat 000-tól 999-ig. (Néha ennek is lehet jelentése, például 100-tóla kicsit más típusú kocsi)
Teherkocsik:
5., 6., 7. számjegy az üzemi jellemzők kódszámai. Ezen belül az 5. számjegy
jelentései:
0. nyitható tetejű kocsi
1. normál építésű fedett kocsi
2.
különleges építésű fedett kocsi
3. normál építésű pőrekocsi
4. különleges
építésű pőrekocsi
5. normál építésű nyitott kocsi
6. különleges építésű
nyitott kocsi
7. tartálykocsi
8. hűtőkocsi
9. különleges építésű
kocsi
A többi számjegy egyéb információkat tartalmaz (például kialakítás, terhelési határ, rakodási hossz).
8., 9., 10., 11. számjegy: a sorozaton belüli sorszám. Mivel egyfajta teherkocsiból általában több van, mint személykocsiból, ezért van erre a célra itt 4 számjegy.
A teherkocsiknál a szám felírása:
21 RIV
55 MÁV
500 6 158-8 E
12. számjegy az önellenőrző szám. Célja a pályaszám felírás helyességének ellenőrzése.
Ezt az előző 11 jegyből számítják ki a következőképpen: a páratlan helyen álló számokat 2-vel szorozzák, a páros helyen állókat 1-gyel, és mindegyik szorzatban veszik a számjegyek összegét; majd az így kapott 11 számot összeadják, végül a 12. jegyet úgy választják meg, hogy az előbbi összeghez hozzáadva 10-zel osztható számot kapjanak. Pld, ha az 51553930016 tizenegy-jegyűszámból indulunk ki:a 11 jegyű szám: | 5 | 1 | 5 | 5 | 3 | 9 | 3 | 0 | 0 | 1 | 6 |
szorzó: | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 |
szorzat | 10 | 1 | 10 | 5 | 6 | 9 | 6 | 0 | 0 | 1 | 12 |
a jegyek összege: | 1 | 1 | 1 | 5 | 6 | 9 | 6 | 0 | 0 | 1 | 3 |
akkor az összeg: 1+1+1+5+6+9+6+0+0+1+3= 33, tehát az utolsó, 12. jegy a 7 lesz. A vasúti kocsi 12 jegyű száma: 515539300167.
Összeállította: Horváth Márton diák
Forrás (ahol mindezeknek részletesebben is utána lehet nézni): Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai, Budapest MÁV, 1995.
Szabó Csaba kiegészítései:
Az ellenőrzőszám kiszámítására szolgáló algoritmust az UIC 913 jelzetű
döntvény tartalmazza, melynek a számításra vonatkozó rendelkezései (IV. és V.
fejezet) az egyes járműtipusok egységes megjelölését szabályozó döntvények
(UIC 438-1; -2; -3) mellékletét is képezik.
Lásd még:
http://mercurio.iet.unipi.it/misc/uicnum.html
http://home6.inet.tele.dk/pobox36/uic438/u438.htm
A könyvek ISBN kódja 10 jegyű. Az első kilenc jel egy-egy számjegy, ezek az országot, azon belül a kiadót, illetve a könyvet azonosítják; ezen belül nincs rögzítve, hogy e három jellemző melyike hány helyen tárolódik; nagyobb országok, nagyobb kiadók rövidebb, kisebb országok, kisebb kiadók hosszabb karaktersort kapnak; de összesen mindig 9 jegyből áll ez a három rész. A tizedik jegy meghatározására az alábbi egymással ekvivalens feltételek bármelyike alkalmazható.
A könyvek 13 jegyű
vonalkód-számának (Bookland) első három jegye 978 (ez az általánosabb
vonalkód-számban a "könyv" azonosítója); a következő 9 jegy az ISBN szám első 9
jegye. Az utolsó, ellenőrző jegyet úgy kell megállapítani, hogy teljesüljön
az
Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai
1. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.
2. Az
adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1.
számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára
utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867.
január 1. között eltelt napok száma,
c) a 7-9. számjegyek az azonos
napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett
sorszám,
d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával
matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. Az adóazonosító jel 10.
számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9
számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja
el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy
szorozva kettővel és így tovább.)
Az így kapott szorzatok összegét el kell
osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2.
c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való
osztás maradéka egyenlő tízzel.
Forrás: CD jogtár, 1. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya
A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben
az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig
az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik
számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi:
A TAJ
szám első nyolc számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen
állókat héttel szorozzuk, és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget tízzel
elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz CDV kódnak.
Forrás: CD jogtár, 2. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez
Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint
kell képezni:
a) az 1. számjegy a polgár állampolgárságát,
születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
1900. január 1. után született | 1900. január 1. előtt született | |||
férfi | nő | férfi | nő | |
magyar | 1 | 2 | 3 | 4 |
nem magyar | 5 | 6 | 7 | 8 |
b) a 2-7. számjegyek a polgár
születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját
tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek
születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek
felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. A
személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c)
pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a
sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Első
számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így
kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás
maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési
sorszám nem osztható ki, ha tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő
tízzel.
4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az
állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett időpont után képzett
személyi azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 előtt született
polgárok esetében.
5. A hontalan polgárt - a hontalan, Magyarországon
született gyermeke kivételével - a nem magyar állampolgárságnak megfelelő
személyi azonosítóval kell ellátni.
Forrás: CD jogtár, 3. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez
Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
1. A személyi
azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint
kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát
és nemét jelöli a következők szerint:
1997. január 1. és 1999. december 31-e között született | 1999. december 31-e után született | ||
férfi | nő | férfi | nő |
1 | 2 | 3 | 4 |
b) a 2-7. számjegyek a polgár
születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját
tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek
születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek
felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. A
személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c)
pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy számmal,
mégpedig a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettővel és így tovább. A
szorzatokat össze kell adni, és az összeget tizeneggyel elosztani. A 2. c)
pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való
osztás maradéka egyenlő tízzel.
Forrás: CD jogtár, 3. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez
A pénzforgalmi és a lakossági bankszámla
3. §
(1) Pénzforgalmi bankszámlának minősül a pénzforgalomról, a pénzforgalmi
szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII.
10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti, illetőleg az R. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
megnyitott bankszámla.
(2) Ha a bankszámlaszerződésben nincs kifejezett
utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, a
bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni. Lakossági bankszámla ellen
azonnali beszedési megbízást - hacsak a kötelezett ahhoz felhatalmazó levélben
hozzá nem járult - kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján, végrehajtási eljárás keretében lehet
benyújtani. (Az R. alapján megnyitott pénzforgalmi bankszámla és a lakossági
bankszámla a továbbiakban együttesen: bankszámla.)
A bankszámla jelölése és a nemzetközi bankszámlaszám
4. § (1) A bankszámlát a belföldi
pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése
azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert
tartalmazó számsor, amelyet az alábbi szabályoknak megfelelően kell
kialakítani:
a) Az első nyolc karakterből (irányítókód) az első három
számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy
(fiókazonosító) pedig a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli. A
nyolcadik számjegy ellenőrzőszám.
b) A 9-16. karakter vagy a 9-24.
karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma (ügyfélazonosító). 16
karakter hosszúságú számsor esetében a 16. számjegy, 24 karakter hosszúságú
számsor esetében a 24. számjegy ellenőrzőszám. A 24 karakter hosszúságú
pénzforgalmi jelzőszám 16. számjegye értelemszerűen szabadon
felhasználható.
(2) A pénzforgalmi jelzőszám első három számjegyét (a
hitelintézet azonosító kódja) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)
határozza meg, és vezeti azok nyilvántartását.
(3) Az ellenőrzőszámok az
előttük álló számjegyek ellenőrzésére szolgálnak. Képzésüket a következő
algoritmus szerint kell elvégezni: külön az 1-7., valamint külön a 9-15. vagy
9-23. számjegyeket helyértékük csökkenő sorrendjében meg kell szorozni a
"9,7,3,1,...9,7,3,1" számokkal, a szorzatokat összeadjuk, és az eredmény egyes
helyértékén lévő számot kivonjuk 10-ből. A különbség az ellenőrzőszám. (Ha a
különbség "10", az ellenőrzőszám értéke "0".)
(4) A hitelintézet a
pénzforgalmi jelzőszám kialakítását és belső tartalmát a fenti szabályok
figyelembevételével szabadon határozza meg.
(5) A nemzetközi bankszámlaszám
(International Bank Account Number, a továbbiakban: IBAN) 28 alfanumerikus
karaktert tartalmazó számsor, amely nemzetközi fizetések esetében a bankszámlák
jelölésére szolgálhat. A nemzetközi bankszámlaszámot az alábbi szabályok
alkalmazásával kell kialakítani:
a) az első két karakter Magyarország
ISO 3166 szabvány szerinti országkódja: HU;
b) a 3-4. karakter az
ellenőrzőszám;
c) az 5-28. karakteren a belföldi pénzforgalmi
jelzőszám (16 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám esetében az IBAN
képzésekor az utolsó 8 karaktert nullával kell feltölteni).
(6) A nemzetközi
bankszámlaszám 3-4. pozícióiban szereplő ellenőrzőszám képzésének algoritmusát
az Európai Banki Szabványügyi Bizottság (European Committee for Banking
Standards (ECBS) IBAN képzésére vonatkozó szabványa tartalmazza: "IBAN:
International Bank Account Number (EBS204 V3-February 2001)".
(7) A
hitelintézet a nemzetközi bankszámlaszám kialakítását és belső tartalmát a fenti
szabályok figyelembevételével szabadon határozza meg.
Forrás: CD jogtár.
A postai ajánlott levelek azonosítója (ragszám)
Ragszám generáló program: http://www.postaktiv.hu/szoftver/rg/.
A ragszám felépítése: RL 1234 123 456 789 5
Az első két betű jelöli, hogy:
Első 4 számjegy (1234) a felvevő posta irányítószáma. Az ezután következő 3×3 számjegy a sorszámot jelöli, ami egyesével növekszik. Az utolsó számjegy az ellenőrző kód amit úgy kell kiszámolni, hogy minden páratlan helyen lévő számjegyet szorzunk 3-mal, összegezzük, majd ehhez hozzáadjuk a páros helyen lévő számjegyeket. Majd az az így kapott szám egyes helyiértékén lévő szám lesz az ellenőrző kód. Tehát a példából kiindulva (123 456 789):
1· 3+3·3+5·3+7·3+9·3= 3 + 9 + 15 + 21 + 27 = 75, 2+4+6+8 = 20 és 75+20=95,
Forrás: Jánosik László közlése.